Rohan az idő

Bizony eltelt pár év... A minap olvastam egy lány blogját és eszembejutott, hogy valahol jó mélyen nekem is van egy, amit az utóbbi pár évben nagyon elhanyagoltam. Rengeteg dolog történt velem azóta, megjártam magam néhany helyen, csináltam azt, amit nem szeretek igazán 2 kerek évig, de annyira rossz azért nem volt, mert sok olyan dolgot tanultam, ami másképp nem ragadt volna rám. Találkoztam értékes emberekkel, akik felnyitották a szemem es néha olyan irányból közelítették meg a szituációt, hogy eszembe sem jutott volna.
Igazából nagyon hiányolom az ilyen embereket az életemből.
Nemrég voltam egy motivációs előadáson és ott hallottam azt, hogy "A  körülötted lévő 5 ember átlaga vagy". Ezért mondják, hogy jól válaszd meg, hogy kivel töltöd a drága időd.

Na de amiért igazából írni akartam, hogy megosszam azt az élményt, amiben részem volt Tusványoson. Az elmúlt években minden reggel 5-kor keltem, 10-kor feküdtem, már-már kezdtem elhinni, hogy kész vége, már semmi sem lesz a régi (végülis nem is lesz), a vénülés jelei már integettek az utcasarokról. De igazából csak én csináltam az egészet. Szoval egy régi jó ismerőssel mentem a Ruzsa Magdi koncertre, ami hihetetlenül jó volt, lecsúszott néhány sörike, jött a lazulás, jöttek a jó érzések, CSAK ÚGY hirtelen olyan boldognak éreztem magam, hogy le se tudom írni. Ha kivülről néztem volna magam, tuti nem ismerem meg saját magam. Azt gondoltam volna, hogy egy első éves egyetemista ugra-bugrál észtvesztve. Jó volt ha csak egy napra is újra 18 lenni :)