Egy ideje ugy el is feletkeztem arrol, hogy van blogom is, aztan tegnap egy ujdonsult ismeros mondta, h olvasta. S akkor....gondoltam magamba, h nem sok volt nagyon mit olvasson, hiszen elegge elhanyagoltam az utobbi idoben.
Az elmulik Karacsony masidik resze elmaradt, mert sikerul hazaerjek HALISTENNEK!!! Igy is eleg sokaig tartott a bucsuzkodas Irorszagtol. Mikorra hazaertem, erre-arra szervezni kellett a szilvesztert, aztan Kolozsvar, haza...itthoni ismerosoket megkeresni, az egesz januar be volt programozva, egy olyan nap nem telt el, amikor ne tortent volna valami.
Iden tobbszor is eljutottam sielni, aminek nagyon orulok, mert most mar ugy gondolom, h elmondhatom magamrol, h jo kezdo lennek :P Voltunk korcsojazni is, s a minden csutortoki Retro partyrol ne is beszeljek.
Nagyon jol telik itthon, kialakult egy kis elet, ujra kezdem zetelakinak erezni magam, kerdezgetem uton utfelen mindenkitol ez ki? az ki? hogy legyek egy kicsit temaba az emberekkel, ki-kivel jatszik!
Eddig mindig ugy voltam, h barhol tudnek elni a vilagon, csak olyan emberekkel legyek, akik szeretnek, s kozel allnak hozzam, de MOST....nekem itthon a helyem, meg ha el is megyek itthonrol, VISSZAJOVOK EN. Mert ha tul sokat megyunk el, egy szep napon azon vesszuk eszre magunkat, h igazabol sehol se vagyunk otthon. De en itthon akarok lenni itt Zetelakan. Most penteken is elneztem a hireket, hogy szegeny japanok hogy jartak, s talan igy meg jobban tudom ertekelni a foldet, ahol szulettem.
Itt egy link, hogy mi pusztitas ment vegbe a tobb even keresztul epitett jovon, epuleteken....s az emberi eletekrol ne is beszeljunk.
